Hónapokig nézegettem a hirdetéseket, várva hogy felbukkan valami. Nem túl nagy intenzitással, előfordult, hogy napokig rá sem néztem, aztán eszembe jutott, átpörgettem mindent, majd megint semmi. Volt, hogy egy-egy ígéretesnek tűnő példányt meg is néztem, de mindig elszomorodtam amikor láttam hogy a hirdetésben megjelölt állapot igencsak eltér a valóságtól. Nem volt sürgős a dolog, volt autóm, lehetett vele járni, nem fogyasztott sokat. Főleg automataváltós Swift-eket és Civic-eket böngésztem a 2000-es évek környékéről. Ez kellett, erre volt pénz.

2015 januárjában egyszer csak megláttam egy jónak tűnő hirdetést.

Ez persze mindenkinek mást jelent. Számomra talán a legfontosabb szempont az volt, hogy Budapesten jó legyen vezetni és a havi Barcikára járást is meg lehessen vele oldani, lehetőleg négy emberrel is. Az árat körülbelül úgy lőttem be hogy az Opel eladási árának duplájánál ne kerüljön többe. Ez azt jelenti hogy 600.000Ft körül keresgéltem a magyar használt autó piac végtelennek tűnő tengerében.

Életem első autója egy Polski Fiat 126p 650E típusú, személygépjárműnek csak erős túlzással nevezhető négykerekű volt. Egyetemi éveim vége felé tettem szert rá. A választáshoz Zsónak (zso.garazs.net) is volt némi köze, ugyanis akkoriban sokszor furikázott a saját polszkijával. Kazincbarcika és a Miskolci Egyetem között hetente egyszer ingázni, és a városban használni tökéletesen megfelelt. Feleségemet is ennek az autónak segítségével hódítottam meg. Első munkahelyem is Miskolcon volt, naponta bejárni pont megfelelt a kis piros, főleg hogy a bicikli és a tömegközlekedés B-tervként mindig ott volt. Később Jászberényben vállaltam munkát és oda is gyakran velem jött, de a havi hazautazások, nem mindig estek jól. Amíg nálam volt, mindig költöttem rá, karban tartottam.

Aki rendszeres fogyasztója valamilyen autós magazinnak, annak biztosan eszébe jut, blogot kellene írni.

"De hát miről, sem időm sem pénzem helyem nincs arra hogy hobbiautót tartsak fent amiről írni lehetne."

Nincs ez másként velem sem. Ezért írok arról amim van.

Egy családi (szülői) '96-os Swift egy diák kispolszki és egy förtelmes diesel F Astra Caravan után megvettem első olyan autómat, amire azt mondhatom, hogy olyan állapotban került hozzám amiről minden használt autó vásárló almodik. Ez egy "bácsiautó" a szó szoros és átvitt értelmében is. De ne ugorjunk annyira előre. Van mindenhez történet.