Rekord fogyasztás (12 liter/100 km)

2019. január 02. 20:58 - Magyar Péter 87

Sajnos már a címben elszpojlereztem a tizenkettes számot, de csak hogy kellően kattintékony legyen.Korábban is pedzegettem itt a blogban, hogy hajlamos sokat fogyasztani az autó de túlságosan részletesen sosem bontottam ki, hogy mi ennek az oka. Mert a 12 liter valljuk be, nem kevés. Még egy kéttonnás szörnyetegnek is becsületére válna olykor, itt pedig egy kicsivel több, mint 800 kg-os szedánról van szó.

Lássuk hát, hogyan jött ki ez a fogyasztás, ami egészen pontosan 12,02 l/100 km volt.

Legutóbb december 10-én tankoltam tele a kocsit, és december 29-ig megtettem 283 km-t, ami nem tűnik feszített tempónak. Amikor 29-én újra telenyomtam a tankot, 34,01 liter folyt bele. Ebből a két adatból jött ki a horror fogyasztás. De miért pont most? Mit kellett tennem, ahhoz, hogy ennyit egyen? Talán nyomtam neki mint az állat? Vagy lyukas a tank? Esetleg elromlott valami? Szerencsére egyik sem! A bűntény főszereplői kérem a városi rövid utak és a hideg.

De miért okoznak ezek a dolgok ekkora fogyasztást?

Nos a válasz a benzinmotor hidegindító rendszerében keresendő. A Suzuki 1.6-os motorjának hidegen történő beindításakor, a befecskendező rendszer a normál üzemanyag mennyiség többszörösét juttatja be a hengerekbe, mert az a fránya benzin ahogy az égéstérbe jut, máris lecsapódik a hideg hengerfalra. A lecsapódott benzin pedig nincs összekeveredve a levegővel és nem is tud berobbanni, tehát annyival több üzemanyag kell minden egyes munkaütemhez, amennyivel több a hengerfalon köt ki a hideg miatt. A többlet benzin egy része szépen távozik a kipufogón anélkül hogy elégne, ezért van a régebbi autóknak olyan erős szaguk hidegindítás után. Másik része pedig belemosódik a motorolajba, kémiailag gyilkolva a kenőanyagot. Tehát ez a fene nagy fogyasztás még csak nem is hasznosul. A tankból a benzin egy része egyenesen megy a levegőbe. Botrányos!

Pár perc (a hengerek kezdőhőmérsékletétől függően 5-10) után a motor szépen bemelegszik, érzékeli ezt a motorvezérlő is és szépen fokozatosan visszaveszi a szívatót. Ezt gyönyörűen követhetjük az alapjárati fordulatszámon is, ugyanis amikor üzemel a dúsítás, akkor az alapjárati fordulatszám a szokásos 800 rpm-ről 1500 fölé is felugorhat. Aztán fokozatosan megy vissza ahogy melegszik a motor.

Néhány perc (és km) után, amikor a motor már elérte az üzemi hőfokot, nem számít a hideg, -20 fokban sem fogyaszt többet mint +30 fokban, ha meleg a motor. Ha viszont csak néhány kilométeres utakat teszünk meg az autóval, aztán hagyjuk visszahűlni a motort, majd ismét néhány kilométert megyünk, akkor mindig szívatóval megyünk ezzel magunkat a környezetünket és a pénztárcánkat is erősen megterhelve.

A másik negatív körülmény, a város. Minden egyes piros lámpánál a gyorsításra fordított energia a féktárcsákon elvész. A városban pedig sok a kereszteződés, sok a lámpa és sokat kell fékezni. Ennek a Suzukinak külön érdekessége az automata váltó, ami megint csak nem tesz jót a fogyasztásnak. Az automata váltó csodálatos szerkezet, igazán kényelmes lesz tőle a városi kocsikázás, viszont a régebbi szerkezetek, (mint ebben a kocsiban is van) sok energiát emésztenek fel. A pazarlás fő forrása a hidraulikus nyomatékváltó (CONVERTER torque), amit a köznyelv csak citromként emleget. A citrom két oldalán két egymástól függetlenül forgó tengely található, amik között a kapcsolatot az olaj teremti meg oly módon, hogy a motor oldali tengely egy turbina segítségével mozgásba hozza az olajat, majd az olaj a mozgási energiáját átadja - szintén egy turbinán keresztül - a kihajtó tengelynek. Ez biztosítja a kuplung nélküli indulást és a finom váltásokat. Ez azonban veszteséget termel, amit megelőzendő a modernebb váltókban van egy úgynevezett lock-up, ami egy normál tengelykapcsoló segítségével összezárja a két oldalt, amikor nem szükséges a csúszás (jellemzően magasabb fokozatokban egyenletes haladáskor). Na ebben a citromban egy darab lock-up sincs ezért minden sebességnél veszteséget okoz a citrom.

Ezek után lássuk, milyen körülmények között használtam az autót az említett két tankolás között.

A kocsiba épített nyomkövető adatai alapján 89 alkalommal indítottam be a motort és ezekből csak kétszer mentem 30-30 km-t egyhuzamban. Az összes többi út 6 km-nél rövidebb, és azon belül is 70%-os a 2 km-nél rövidebb utak aránya. Huhh, hát nem csoda hogy ivott, mint a gödény. A dolgot csak tetézte, hogy odakint a hőmérséklet folyamatosan 0 °C közelében mozgott és kevesebb, mint az esetek felében indultam a 15 °C-os mélygarázsból.

Ez az oka tehát a 12 liter feletti rekord fogyasztásnak.

Sokat írtam a nagy fogyasztásról, de azért megemlíteném, hogy volt alacsony fogyasztási rekord is. A legkisebb érték eddig 6,78 liter/100 km volt ami 397 kilométeren jött össze. Természetesen nyáron, 110 km/h-ás autópályás és 80-100 km/h-ás országutas etapokkal sikerült ezt az alacsony értéket produkálni.

Ilyen, tipikusan rövid utas városi használatra az elektromos autóknál nincs jobb eszköz. Hidegben ugyan a villanyautók fogyasztása is megemelkedik, de ez főleg az utastér és az akkumulátor fűtésének köszönhető. A villanymotornak nem lesz semmi baja, ha hidegen terheljük és nem szennyezi jobban a város levegőjét közvetlenül a hidegindítás után sem. Valójában közvetlenül egyáltalán nem szennyezi a levegőt. Ami külön öröm, hogy egy villanyautó utasterét már a beszállás előtt álló helyzetben felfűthetjük (vagy lehűthetjük), hogy amikor beszállunk, már kellemes 20-25 °C-ban utazhassunk.

Ha érdekel az elektromos autózás, látogass el a villanyautosok.hu-ra ahol sok érdekes hír és ismeretterjesztő cikk között mazsolázhatsz információszomjad csillapítása érdekében.

Jó lenne tehát egy villanyautó, a családi mobilitás megoldására, de persze nem azt jelenti, hogy a Suzukitól megválnék, mert ennél kiválóbb hobbijármű kevés akad. Nem romlik el, sok karbantartási művelet otthon elvégezhető, álltában nem kerül túl sokba, ha pedig kedvünk támad a naplementében krúzolgatni, nyugodtan lógathatjuk kifelé a kezünket az ablakon, mert az automata váltó lágyan kapcsolgatja a fokozatokat, anélkül, hogy levennénk a kezünket a kormányról.

Aki kíváncsi, mennyibe került eddig egy közel 20 éves automata váltós Suzuki Swift jó állapotban tartása az megnézheti ebben a kissé összetett, de minden költséget tartalmazó táblázatban. Aki kevesebb adatra és több grafikonra, fogyasztási adatra vágyik, az a Spritmonitoron is nézelődhet. Van egy összefoglaló cikk a Totalcar Népítélet rovatban, ebben röviden le van írva milyen autóról van szó.

A Patreonon pedig megtalálhatjátok az összes eddigi írásomat, nem csak Suzukis témában!